Társaságunk, az A-Híd Zrt. a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényben (a továbbiakban: Panasztörvény.) foglalt előírásoknak megfelelően, mint a rendszer működtetésére köteles foglalkoztató létrehozta a belső visszaélés-bejelentési rendszerét, melynek működését a jelen tájékoztatóban ismerteti.

A bejelentő rendszer felállítása arra szolgál, hogy azon keresztül a valós vagy vélt jogellenes magatartásokat, valamint a belső visszaéléseket be tudják jelenteni a Társaságunkkal kapcsolatban álló magánszemélyek.

Amennyiben Ön bejelentést kíván tenni, kérjük, figyelmesen olvassa el az alábbi tájékoztatóban foglaltakat.

1.Mit lehet bejelenteni?

A bejelentési rendszerben bejelenthető minden

- jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás,

- egyéb visszaélésre vonatkozó információ.

2.Ki tehet bejelentést?

A bejelentési rendszer kizárólag egy meghatározott személyi kör számára teszi lehetővé a bejelentést: A bejelentési rendszeren keresztül azok a természetes személyek tehetnek bejelentést, akik valamilyen kapcsolatban állnak, vagy álltak, vagy állni fognak társaságunkkal a következők szerint:

1. a foglalkoztatott – az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi, azaz a munkavállaló és a foglalkoztató irányítása alatt álló megbízott;
2. az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt – azaz a volt munkavállaló vagy megbízott;
3. a foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött;
4. olyan egyéni vállalkozó, egyéni cég, akivel a foglalkoztatónak szerződéses kapcsolat áll vagy állt fenn, továbbá a jogviszony/szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött;
5. tulajdonosok, ügyvezetők, felügyelőbizottsági tagok, azok is, akiknek a jogviszonya a foglalkoztatóval megszűnt vagy létesítése folyamatban van;
6. szerződéses kapcsolatban álló vagy állt, vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete/irányítása alatt álló személy (magánszemély);
7. jelenlegi, és a volt és leendő (ha a jogviszony létesítésére irányuló folyamat megkezdődött) gyakornokok, önkéntesek.

3.Hogyan tehető meg a bejelentés?

A jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ bejelentése írásban vagy szóban tehető meg.

• Az írásbeli bejelentést a fenti 2. pontban írt személyek az alábbi fórumok valamelyikén tudják megtenni a Társaságunk visszaélés bejelentési rendszerében:

1. Postai úton: 1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20., a borítékon az alábbiak feltüntetése mellett: Visszaélés-bejelentés, S.K Etikai bizottság”, vagy
2. E-mail üzenetben: a visszaelesbejelentes@hid.hu címen, vagy
3. Honlapon keresztül az alábbi linken rendszeresített adatlapon: Online bejelentő kezdőlap (ahid.hu) az adatlapon rögzített szükséges adatok megadásával, és a „bejelentés beküldése” gombra kattintással küldhető be a bejelentés.

Írásbeli bejelentés esetén 7 (hét) napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolás kerül megküldésre a bejelentőnek. A visszaigazolás keretében általános tájékoztatást kap a bejelentő az eljárási és adatkezelési szabályokról.

• A szóbeli bejelentést személyesen lehet megtenni:

• vállalatunk székhelyén 1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20. alatt található Etikai bizottság jogtanácsosánál, Szabóné dr. Róka Kornéliánál előre egyeztetett időpontban. Időpontegyeztetés a fenti e-mail címen keresztül lehetséges. A bejelentésről jegyzőkönyv kerül felvételre.
• A szóbeli bejelentés a helyszínen írásba foglalásra kerül és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadásra kerül.
• Szóbeli bejelentés esetén a bejelentő figyelme felhívásra kerül a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezeljük.

Társaságunk a szóbeli bejelentést telefonon keresztül nem biztosítja.

4.Mit tartalmazzon a bejelentés?

A valós vagy vélt jogsértésre, illetve az egyéb visszaélésre vonatkozó bejelentésnél a tények hatékony és gyors feltárása, és szükség esetén a kifogásolt helyzet megszüntetése érdekében az adott cselekmény vagy mulasztás legrészletesebb ismertetése ajánlott az alábbi szempontok figyelembevételével:

• bejelentő neve (kivéve, ha névtelenül tesz bejelentést), lakcíme, és bejelentő elérhetőségének megadása,
• milyen jogellenes vagy jogellenesnek vélt cselekmény vagy mulasztás vagy egyéb visszaélés történt,
• mikor, hol és milyen körülmények között került észlelésre a jogellenes vagy jogellenesnek vélt cselekmény vagy mulasztás vagy egyéb visszaélés,
• ki(k) voltak részesei a kifogásolt magatartásnak vagy tevékenységnek,
• a bejelentő vagy más számára okozott-e hátrányt a kifogásolt helyzet vagy magatartás,
• ismétlődő cselekményről vagy mulasztásról van-e szó,
• amennyiben rendelkezésre állnak bizonyítékok, javasolt a bejelentés során azokat rendelkezésre bocsátani azzal, hogy amennyiben a weboldalon keresztül történik meg a bejelentés megtétele, úgy bizonyítékok csatolására a bejelentés megtételét követően a bejelentés iktatószámára hivatkozással van lehetőség.

5.Névtelen bejelentés lehetősége:

A bejelentést a személyazonosság felfedése nélkül is („névtelen bejelentés”) meg lehet tenni.

A névtelen bejelentés megtétele kapcsán ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Panasztörvény rendelkezései értelmében az azonosíthatatlan bejelentő által tett bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ezért társaságunknak jogában áll az olyan bejelentések kivizsgálásának mellőzése, ahol a bejelentő nem beazonosítható. Amennyiben névtelenül kíván bejelenést tenni, úgy kérjük az írásos úton küldött beadványán minden esetben kerüljön feltüntetésre „Névtelen bejelentés”.

A honlapon keresztül megtételre kerülő névtelen bejelentés esetében a „Névtelen bejelentés” jelölő négyzet kipipálása szükséges.

A szóbeli bejelentés során jelezni kell azt a bejelentést fogadó személy részére, ha névtelenül kíván bejelentést tenni. Az ilyen módon megtett bejelentésre speciális adatkezelési és adatbiztonsági intézkedések kerülnek alkalmazásra az anonimitás biztosítása érdekében.

Amennyiben ilyen jelzés nem érkezik a bejelentéssel egyidejűleg, úgy vélelmezzük, hogy nem kíván élni a névtelen bejelentés megtételének lehetőségével a bejelentő.

6.A bejelentés kivizsgálásának folyamata:

A bejelentések kivizsgálását a vállalatunk pártatlan szervezeti egysége a 3 főből álló Etikai Bizottság végzi, amely a bejelentési rendszert működteti. A bejelentés kivizsgálása alatt az Etikai bizottság biztosítja a bejelentésben foglalt információk teljességét, sértetlenségét és bizalmas kezelését. A személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerheti meg. A beérkezett információk oly módon kerülnek tárolásra, hogy ahhoz csak a bizottság tagjai rendelkeznek hozzáféréssel.

Az Etikai bizottság tagjai a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg. Amennyiben munkavállalóval szemben történik bejelentés, úgy a munkáltató részéről a vélt vagy valós jogsértésről való tudomásszerzés dátuma nem a bejelentés beérkezésének dátumától kezdődik, hanem attól az időponttól, amikor a Bizottság a vizsgálatot lezáró jelentését megtette és azt a munkáltatói jogkör gyakorlója részére átadta.

A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.

Szóbeli bejelentés esetén: Amennyiben a bejelentés megtétele szóban történik meg, úgy az Etikai Bizottság tagjai, akiknél a bejelentés megtételre kerül– a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást követően – írásba foglalják és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett –másodpéldányban átadják azt.

Írásbeli bejelentés esetén: Amennyiben írásban történik a bejelentés, úgy 7 (hét) napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolás kerül megküldésre az Etikai bizottság által. A visszaigazolás keretében általános tájékoztatást kap a bejelentő az eljárási és adatkezelési szabályokról.

(i) A bejelentés kivizsgálására vonatkozó határidők:

A bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül ki kell vizsgálnia az Etikai Bizottságnak.

Különösen indokolt esetben a fenti 30 napos határidő meghosszabbítható. Ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbításának indokairól tájékoztatást kell küldeni a bejelentő részére. A bejelentés kivizsgálásának és az arról való tájékoztatásnak a határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

A bejelentés kivizsgálása során az Etikai Bizottság kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt. A bejelentés kivizsgálása során értékelésre kerül a bejelentésben foglalt körülmények helytállósága.

(ii) A bejelentés kivizsgálásának mellőzése:

A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha:

• a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
• a bejelentést nem a 2. pontban felsorolt erre jogosult személy tette meg,
• a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
• a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

(iii) A bejelentés kivizsgálásának lezárása:

A visszaélés bejelentés kivizsgálása a vizsgálati jelentés elkészítésével zárul, melyet a vizsgálatot végző Etikai Bizottság készít.

Amennyiben indokolt, úgy az Etikai Bizottság olyan intézkedések meghozatalára tesz javaslatot a jelentésében, amelyek alkalmasak a vélt vagy valós jogellenes magatartás, mulasztás és egyéb visszaélés orvoslására. Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.

Az Etikai Bizottság a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha az Etikai Bizottság előzőekről a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást tudomásul vette.

7.A visszaélést bejelentők védelme:

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben tett jóhiszemű bejelentés esetén a bejelentőt semmilyen hátrányos következmény nem érheti a bejelentése megtétele miatt. Jogellenes minden a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és amelyet a foglalkoztatóval kapcsolatos jogviszonyával összefüggésben valósítanak meg akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

(i) Hátrányos intézkedésnek minősül különösen:

Felfüggesztés, csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések; lefokozás vagy az előléptetés megtagadása; munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása; képzés megtagadása; negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia; a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása; kényszerítés, megfélemlítés, zaklatás vagy kiközösítés; hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód; a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják; egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése; károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is; olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet; egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása, áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása; engedély visszavonása.

(ii) A visszaélést bejelentők védelme kizárólag akkor illeti meg a bejelentőt, ha:

• a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a Panasztörvény 1. és 2. melléklete szerinti európai uniós jogi aktusokat vagy azok végrehajtását és az azoknak való megfelelést biztosító jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozik nemzeti jogszabályokat sérti, vagy
• ezen körülmény fennállását a bejelentő alapos okkal feltételezte.

(iii) Jogszerű bejelentés, mint a védelem feltétele

A bejelentő személy akkor részesül a fentebb említett védelemben, ha a bejelentés megtétele jogszerű. Jogszerű a bejelentés megtétele, ha:

• a bejelentő a bejelentését a Panasztörvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikén (köztük a belső – jelen szabályzat szerinti rendszer), a Panasztörvényben meghatározott (jelen szabályzatban részletezett) szabályok szerint tette meg,
• a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben – ideértve a Panasztörvény 20. § (2) bekezdés c) pontja és 20. § (3) bekezdés e) pontja szerinti eljárást is – szerezte, és
• a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt. Tehát azok, akik a bejelentés időpontjában tudatosan vagy szándékosan jelentették be téves vagy megtévesztő információt azok nem részesülnek védelemeben.

Akkor is jogszerű a bejelentés, ha a bejelentését nyilvánosságra hozza és bejelentésével kapcsolatosan teljesülnek a Panasztörvény 46.§ (1) bek. foglaltak.

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információ felfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentése szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el. A bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

Az állam a bejelentő részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott támogatásokat biztosítja az ott meghatározott feltételek szerint.

A szabályozás irányadó arra a bejelentőre is, aki személyazonosságának felfedése nélkül – így különösen neve, azonosításához szükséges személyes adatai megadása nélkül – tesz jogszerű bejelentést és későbbi azonosítását követően vele szemben hátrányos intézkedést tesznek meg. Ebben az esetben sem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

8.Személyes adatok kezelése a belső-visszaélés bejelentési rendszerben:

A visszaélés-bejelentési rendszerben kezelt személyes adatokra a jelen tájékoztató mellékletét képező részletes adatkezelési tájékoztatóban foglaltak az irányadók.

Budapest, 2023. december 14.